Napi 2250 Eiffel toronynak megfelelő szemetet termelünk!

Csomagolásmentes tablettás tisztítószerek, alga fóliák és mészkődobozok mentik meg a világot a műanyag hulladéktól.

petpalack.jpg

Naponta csaknem 3.5 millió tonna műanyagszemetet termel a világ, és ez az éves szinten közel 8 milliárd tonnányi hulladék hamarosan teljesen eltemeti a bolygót. Ez a mennyiség pontosan 822 ezer Eiffel torony vagy éppen 25 ezer Empire State Building súlyának felel meg. Ráadásul a szakértők szerint ennek alig 9%-a hasznosul újra, a többi mind környezetkárosító műanyag szemét. A hulladék jó része a különböző termékcsomagolásokból származik: zacskók, palackok, műanyag-dobozok és hálók, pont emiatt a környezetvédelem egyik legfontosabb célja manapság, hogy a világ kereskedelmében résztvevő termékek csomagolásának környezetterhelését a lehető legkisebbre csökkentse.

Ennek egyik módja lehet a fogyasztók edukációja, amelyben bemutatják azokat a módszereket, amelyekkel kevesebb műanyag-hulladékot termelhetnek. Erről szólt például a műanyagmentes július kezdeményezés is, ahol hasznos praktikákkal próbálták a vásárlók kiiktatni a műanyag csomagolásokat, nejlonzacskókat stb. A szakma szerint azonban jóval hatékonyabb lenne, ha maguk a gyártók cserélnék le csomagolásaikat újrahasznosítható vagy elbomló, környezetbarát megoldásokra, így eleve nem is képződne annyi szemét. Ma már többféle csomagolástechnikával kísérleteznek, amelyek végső megoldást jelenthetnek a hulladékinvázió ellen.

Egy TBM nevű japán vállalat például a kemény műanyagot kiváltó anyaggal kísérletezik, amely 80%-ban mészkőből és 20%-ban polimer gyantából áll. Bár ez még nem teljesen műanyagmentes anyag, de kiválóan alkalmas dobozok, bankkártyák és konténerek készítésére, illetve megfelelő mindenféle kemény csomagolást kívánó termékekhez is. Az amerikai Terracycle újrahasznosító ugyanakkor cigarettacsikkből, nejlonból és műanyag szemétből készít különböző használati tárgyakat, például pattintható dobozokat csomagolás célra. A Paptic cég pedig olyan papírtasakokat gyárt, amelyek a megszólalásig hasonlóak a műanyag szatyrokhoz és csomagolásokhoz: így bírják a vizet, nehezen szakadnak és rugalmasak. Még csak ígéret a bioműanyag, amelynek elvét a Mango Materials amerikai startup találta fel. Elképzelésük szerint a szennyvíztisztítókban termelődő metánnal és oxigénnel olyan baktériumokat tenyésztenek ki, amelyek bioműanyagot képesek előállítani. A terv csodálatos, de sajnos eddig még nem sikerült a megfelelő anyagot kivitelezniük. Az ázsiai Living Ink viszont algákból állít elő műanyagszerű csomagolóanyagot, azonban az újdonság még meglehetősen drága. Láthatjuk, hogy az ötletek tárháza végleten, de sajnos még nem sikerült a megfelelő technológiát kifejleszteni, amely olcsón és hatékonyan pótolhatná a műanyagot.

Természetesen vannak olyan csomagolástechnikai megoldások is, amelyek nem a műanyagra hasonlító, de környezetbarát csomagolóanyagok kifejlesztésével foglalkoznak, hanem más szempontból közelítik meg a problémát. Sok kozmetikai és vegyianyag-gyártó startup a vizet vonja ki termékeiből, amelyek így szárazon, tabletta formájában, olykor csomagolás nélkül kaphatóak. A Blueland 29 dolláros indulószettjében például három "örökké tartó" akrilpalack és három tabletta található, amelyekből víz hozzáadásával felület-, fürdőszoba- és ablaktisztító oldat készíthető. A By Humankind nemrég dobta piacra szájvíztablettáját, a Bite pedig kétféle (mentás és aktívszenes) fogkrémtablettát kezdett el gyártani. Azt ugye pedig mindenki tudja, hogy a fogkrémes tubus nem újrahasznosítható csomagolás, így az újításoknak meg lehet a saját piaca.

A legegyszerűbb megoldásokat azonban már számos cég alkalmazza: ilyen például a papírcsomagolás, amely újrahasznosítható, a kenderből, lenből gyártott textil szatyrok és hálók is kiválóan alkalmasak csomagolásra és sokan tervezik, hogy visszatérnek az üveg-visszaváltó rendszerekhez. Legutóbb éppen Ausztriából röppent fel a hír, miszerint egy tejtermék-gyártó cég azt fontolgatja, hogy ismét bevezeti a kereskedelembe az üveges, visszaváltható csomagolást.

A bejegyzés trackback címe:

https://thinkgreen.blog.hu/api/trackback/id/tr9315304150

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Think Green

Mára a környezetvédelem fontossága jelen van a köztudatban, mégis gyakran megreked az egyének szintjén – pedig a nagyvállalatoknak és KKV-knak a befolyásukból és erőforrásaikból kifolyólag óriási szerepet kéne vállalniuk környezetünk megóvásában. Az Epson célja ezzel a bloggal, elöljárni jó példával, és ráirányítani a figyelmet arra, hogy az üzleti életben is milyen fontosak a környezetvédelmi szempontok.