Európa zöld élvonalában a budapesti repülőtér

Az ürgék és a partifecskék imádják a budapesti repülőteret, ami ráadásul még karbonsemleges is.

skycourt_kulso_winter.jpg

A fővárosi Liszt Ferenc Repülőtér Közép-Kelet Európa egyetlen karbonsemleges légi kikötője, amely számos környezetvédelmi programot futtat párhuzamosan: például egy kiterjedt zöld kezdeményezéssel ösztönzi partnereit fenntarthatóbb működésre, autós fuvar-megosztó alkalmazást kínál a saját dolgozóinak, illetve egerészölyveket és vörös vércséket szállít a Hortobágyi Nemzeti Parkba. De hogyan fér meg ez a sok különböző feladat egymás mellett, erről beszélgettünk Kis Ferenc környezetvédelmi vezetővel.

_mg_4272_dxo.jpg Kis Ferenc, a Budapest Airport környezetvédelmi vezetője

Milyen területekre terjed ki a Budapest Airport környezetvédelmi tevékenysége?

Az itt folyó környezetvédelmi munka rendkívül szerteágazó, ha csak a jogszabályi megfelelést nézzük, azaz a működéshez szükséges minimumot, akkor is óriási feladatról beszélünk, jelenleg ugyanis 65 környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik a repülőtér. Ide értendő a szennyvízzel és csapadékvízzel, illetve azok vizsgálatával kapcsolatos tevékenység, de egy komplett, hat levegőszennyezést okozó anyagot mérő állomást is működtetünk. A repülőtér környékén élők leginkább a zajterheléssel foglalkoznak, amelynek folyamatos nyomonkövetésére hat mérőállomás van fixen telepítve a fővárosban, illetve Vecsésen és Üllőn. Mivel saját hőerőművünk van, így az európai emisszió-kereskedelmi rendszerben is jelen vagyunk résztvevőként. De azt például kevesen tudják, hogy a magyar nemzeti parkokkal is kapcsolatban állunk a területünkön élő védett élővilág miatt.

Egy laikusnak szokatlannak tűnik, hogy miként jelenhetnek meg védett állatok egy ilyen forgalmas létesítményben?

Jelenleg 700 hektár kaszált területet gondozunk a kerítésen belül, amelyek jórészt a futópályák és gurulóutak környezetét jelentik, ember ritkán látogat el erre a zöld részre. Ezt a háborítatlan, kaszált földet pedig igen kedvelik az ürgék és a mezei pockok, amelyek számos védett ragadozómadár fő zsákmányai. Ebből adódóan a repülőtér területén él például kerecsensólyom és vörös vércse is, legutóbb pedig a partifecskék szemelték ki fészekrakóhelynek egy vezeték-karbantartás miatt kiásott gödreinket. Mivel ez az együttélés igen balesetveszélyes a madarak és a légiközlekedés szempontjából is, így szoros kapcsolatot ápolunk a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, amely átveszi tőlünk a védett állatokat. Az ürgék és a madárfiókák gondos áttelepítő programjai pont azt célozzák, hogy ezek a védett állatok jobb életkörülményekre leljenek, és az itt megforduló repülőgépek is biztonságban közlekedhessenek.

Említette, hogy a fővárosi repülőtér Közép-Kelet Európában egyedüliként karbonsemleges módon üzemel. Ez pontosan mit jelent?

A repülőterek már 10 évvel ezelőtt felismerték a CO2 kibocsátás jelentőségét az éghajlatváltozás szempontjából és azt is, hogy ezzel programszerűen foglalkozni kell. Az iparágak közül elsőként Európában kidolgoztak egy hitelesített széndioxid-számítási, -auditálási, -csökkentési és -semlegesítési rendszert, ami manapság már az egész világon egységes szabványként üzemel, és például az ENSZ éghajlatváltozási szervezete is elismeri. Ebben a rendszerben négy szintet különböztethetünk meg: a szabványt alkalmazó repülőtereknek első lépcsőben mérniük kell a karbon lábnyomukat, ami egy nagyon összetett feladat. Például itt Budapesten 200 épület és több, mint 1500 jármű működik a repülőtéren, az évi 16 millió utasról nem is beszélve. A második szint, amikor az adott repülőtér egy széndioxid-kibocsátásra vonatkozó csökkentési célt tűz ki maga elé. Mi az elmúlt 3 évre vonatkozó 10%-os vállalásunkat már teljesítettük, és idén újabb 10%-os célszámot irányoztunk elő. Azok a légikikötők, akik a harmadik szintet célozzák meg, már nem csak önmagukban kell zöld megoldásokra törekedniük, de rendelkezniük kell egy partnerprogrammal is, ami partnereik fenntartható működését ösztönzi. Nálunk ezt a kezdeményezést GreenAirport programnak hívják, és mintegy 140 partnerünk vesz benne részt. A Budapesti Repülőtér a 4-ik lépcsőn, a legmagasabb szinten van, azaz a kiszámolt széndioxid-kibocsátást valamilyen módon semlegesíti. Egyelőre ezt kvótavásárlással oldjuk meg, de a jövőben szeretnénk megújuló energiaforrás-beruházásokkal tovább csökkenteni a helyszíni CO2 kibocsátást. De már jelenleg is elmondhatjuk, hogy aki ma utazik a ferihegyi repülőtérről, az egy karbonsemleges létesítményből indul útnak. Jelenleg Európában 50 ilyen repülőtér működik, és a Közép-Kelet Európai térségben mi vagyunk az egyetlenek.

Említette a GreenAirport programot, amelyben a repülőtér partnerei vehetnek részt, miről szól ez a kezdeményezés?

A programban résztvevő vállalatok összehangolják a külön-külön meglévő környezetvédelmi törekvéseiket, workshopokat szervezünk, ahol megosztjuk egymással az ötleteket, a tapasztalatokat és a tudást és az egész repülőtéri közösségen belül igyekszünk a környezettudatosságot a napi működés részévé tenni. Jövő februárban immár ötödik alkalommal fogunk GreenAirport díjat adni. Ezt az elismerést a programban résztvevő 140 szervezet, hatóság és cég közül az nyerheti el, aki az adott évben a legtöbb kibocsátáscsökkentést ért el, vagy a legnagyobb szemléletformálú hatású, környezetvédelmi intézkedést vezette be a repülőtéren. Egyébként maga a kezdeményezés pedig több hazai és nemzetközi elismerést is szerzett, tavaly például a Telekom Delfin-díját és az Ozone TV díját is elhoztuk.

A repülőtér milyen szolgáltatásokkal segíti partnerei zöld működését?

Rengeteg területet említhetnénk, de én a hulladékgazdálkodási rendszert szeretném kiemelni. Jelenleg a repülőtéri hulladék egyharmada repülőgépek fedélzetén keletkezik, egyharmad a partner cégeknél képződik, míg egyharmad a 2. Terminálon jön létre. Ezt a hulladékmennyiséget teljes egészében a repülőtér gyűjti össze, és közel 70%-ában újrahasznosításra kerül. A szelektív hulladékgyűjtő rendszerünk nem csak a terminálon az utasok számára elérhető, de a partnereink is díjmentesen igénybe vehetik. A karton- és papírhulladék a papírtömörítőbe kerül, onnan pedig további felhasználásra elszállítják. A vegyes hulladékot kézzel válogatják szét, például az éttermekben képződő műanyag-szemetet energetikai célra hasznosítják, így még az sem kerül lerakóba. Nagyon büszkék vagyunk az e-mobilitás terén elért eredményeinkre is. A BUD azon dolgozik, hogy a népszerű közösségi autómegosztók mindegyike elérhető legyen a repülőtéren. A budapesti szolgáltatók közül egyelőre idén június 1-óta a MOL Limo autóit lehet ki vinni és ott hagyni a reptéri parkolóban, ahol jövő nyárig 6 db dedikált töltőpont is kialakításra kerül.A repülőtéren üzemelő és utasok által használt elektromos személygépkocsik számára 18 töltőállomást üzemeltetünk, míg a földi kiszolgálók számára 21 elektromos töltőállomás áll rendelkezésre. A repülőtéri kiszolgáló járművek között egyébként nagyon sok elektromos van, ilyenek például a szalagok vagy a poggyászkiszolgáló kocsik. Ezek nem csak költséghatékonyabbak, könnyebben karbantarthatóak, de a repülőtéri előtéren és a poggyászosztályozó csarnokban dolgozók egészségére is kevésbé ártalmasak, mint a belső égésű motorokkal üzemelő járművek. Teljesen új kezdeményezésként indítottuk útjára a dolgozói ride-sharing alkalmazásunkat, amelybe a saját munkatársaink regisztrálhatnak és kereshetnek útitársat a munkahelyre való ingázáshoz. Bízunk benne, hogy népszerű lesz, és így is erősíthetjük a vállalatunk környezeti felelősségvállalását.

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://thinkgreen.blog.hu/api/trackback/id/tr415311238

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Think Green

Mára a környezetvédelem fontossága jelen van a köztudatban, mégis gyakran megreked az egyének szintjén – pedig a nagyvállalatoknak és KKV-knak a befolyásukból és erőforrásaikból kifolyólag óriási szerepet kéne vállalniuk környezetünk megóvásában. Az Epson célja ezzel a bloggal, elöljárni jó példával, és ráirányítani a figyelmet arra, hogy az üzleti életben is milyen fontosak a környezetvédelmi szempontok.